�rta: Greg Farshtey

Ford�totta: Viktor24

�tad�: Govan

Takanuva, a F�ny To�ja er�sen igyekezett visszatartani sikoly�t, mik�zben a dimenzi�k k�zti t�rben zuhant. Egy pillanattal kor�bban egy Brutaka �ltal l�trehozott dimenzi�kapun l�pett �t. K�ldet�se: Karda Nuiba utazni, �s figyelmeztetni az ott l�v� Nuva To�t egy k�sz�l�d� katasztr�f�r�l
Az �tja azonban valami�rt m�gsem a tervek szerint alakult. Takanuva ide-oda z�tyk�l�d�tt, �s id�r�l id�re furcsa idegen vil�gokat pillantott meg, tele ismer�s �s ismeretlen l�nyekkel. Sejtette, hogy ha valamilyen m�don azon helyek egyik�ben k�tne ki, t�n sohasem tal�lna vissza saj�t univerzum�ba.
Hirtelen egy minden eddigin�l er�sebb l�k�st �rzett. Vad, ir�ny�thatatlan p�rg�sbe kezdett. Egy pillanatnyi teljes s�t�ts�g k�vetkezett, azt�n nagyon er�s f�ny, majd Takanuva kivet�d�tt egy szikl�s tengerpartra. Ott fek�dt hosszan, alig volt �nmag�n�l. Mikor v�g�l felemelte a fej�t, olyan l�tv�ny t�rult el�, amilyet el sem tudott volna k�pzelni.
Az el� t�rul� v�ros irdatlan m�ret� volt. Hozz� k�pest Metru Nui is csak farag�kunyh�k gy�jtem�ny�nek l�tszott. A sz�mtalan �p�t�si st�lus egyvelege egy olyan megalopoliszt alkotott, amely addig terjeszkedett, ameddig csak a szem ell�tott. Egy p�r �p�let �gy n�zett ki, mintha Metru Nuib�l sz�rmazna – a Kolosszeumot p�ld�ul felismerte –, m�g m�sok teljesen idegenek, n�h�ny meg majdhogynem primit�v volt.
Takanuva felpillantott az �gre. Nem �gy n�zett ki, mint a Metru Nui f�l�tti �gbolt. Hanem ink�bb – �h, nem, az lehetetlen, gondolta. A k�k pontosan ugyanazon �rnyalat�t l�tta, mint ami Mata Nui szigete f�l�tt volt.
Ez k�ptelens�g, mondta mag�ban. P�r h�napja mindenki elk�lt�z�tt Mata Nuir�l Metru Nuiba. Mata Nui pedig soha sem volt ekkora, �s nem is volt rajta ennyi lakos meg �p�let!
Fel�llt, �s k�rben�zett. Minden�tt mator�nok munk�lkodtak, egyszerre t�bb fajta. Ez tulajdonk�ppen nem volt szokatlan. Na persze az a t�ny, hogy Bohrokkal, Skakdival �s Visorakkal dolgoztak egy�tt, egyenesen led�bbent� volt.
- H� – j�tt egy hang a h�ta m�g�l. – Ki vagy te? �s honnan j�tt�l ide?
Takanuva megfordult. Egy ga-mator�nt vett �szre, Mackut. Nem �gy n�zett ki, mintha felismerte volna �t.
- �n Takanuva Toa vagyok – felelte. –Meg tudn�d mondani, hol vagyok?
- Te nem vagy Takanuva – jelentette ki Macku, mintha a vil�g legnyilv�nval�bb dolg�t mondan�. – Pr�b�ld �jra… vagy jobban szeretn�d, ha riasztan�m a Vad�szokat?
- De �n t�nyleg Takanuva vagyok. Tudom, hogy m�sk�nt festek, de…
- Az egyszer biztos – hahot�zott Macku. – Sokkal magasabb vagy. Nem is l�ttad t�n Takanuva Turag�t, idegen?
- Turaga? – hadarta Takanuva. Gyorsan �sszeszedte mag�t. – ��, h�tha csak �sszezavarodtam. Mondd csak, tudod, merre tal�lom Jallert?
- Term�szetesen a Nagy Kaz�nn�l – mondta Macku, gyanakv� hangon. – Mi�rt van r� sz�ks�ged?
- Egy, ��, �zenetem van sz�m�ra egy r�gi bar�tt�l – v�laszolt Takanuva.

***

Nem volt k�nny�, de v�g�l siker�lt r�vennie Mackut, hogy bevezesse a v�rosba, amit � a „Nagy Szellem kir�lys�g�nak” nevezett. El�sz�r egy magas, izmos harcoshoz vitte, aki egy hatalmas balt�t hordozott. Egy percig vizsg�lgatta Takanuv�t, azt�n b�lintott.
- Nem alakv�lt�. �s val�ban Takanuv�nak hiszi mag�t.
- K�sz�n�m, Axonn – mondta Macku. – Sz�val gyogy�s?
- Nem vagyok biztos – felelt Axonn. El�reny�lt, �s kikapta Takanuva F�ny P�lc�j�t a kez�b�l. – De az�rt ne hagyjuk, hogy egy ilyennel rohang�ljon a v�rosban. Tudod, mit gondol a Turaga arr�l, ha a lakosok fegyvert hordoznak.
Kereszt�ls�t�ltak a v�ros utc�in, �s k�zben Takanuv�t egyik megr�z� meglepet�s �rte a m�sik ut�n. Egyik oldalt mator�nok v�s�roltak port�k�kat egy Vortixx vezette b�d�n�l; kicsit messzebb egy Skakdi egy el�ad�st hirdetett, valami Visorak piramist nagyzolt, amit mind�ssze �t bigyusz�rt meg lehetett odabent tekinteni. Minden utcasarkon a rend fenntart�i �rk�dtek – �m nem Toa, m�g csak nem is Vahki, hanem S�t�t Vad�szok!
Macku Jaller To�n�l hagyta Takanuv�t. A T�z To�ja �gy n�zett ki, ahogy eddig is, �m � a ga-mator�n �vatoss�ga n�lk�l tekintett Takanuv�ra.
- Nos, ziher, hogy te nem Takanuva vagy – mondta. – De ha nem is egy �lruh�ba b�jt Makuta, akkor sz�vesen fogadunk a kir�lys�gban. Miben seg�thetek?
- Csak besz�lj velem – mondta Takanuva. – Mes�lj err�l a helyr�l. Mi most… ez itt t�nyleg Mata Nui szigete?
Jaller felnevetett.
- H�ha. M�r vagy 10000 �ve nem hallottam, hogy valaki �gy h�vn�. Am�gy igen, t�nyleg ez volt Mata Nui szigete, de most m�r sokkal t�bb ann�l.
- Azt l�tom. Mi… �gy �rtem, hogyan…?
Jaller egy �ri�si k�falra mutatott.
- Azt keresed. Minden k�rzetben van egy T�rt�nelem Fal – Kopeke gondoskodott err�l. Ott majd v�laszokat lelsz. – Jaller sz�netet tartott, azt�n hozz�tette: - Tudod, ez olyan fura. Tudom, hogy nem tal�lkoztam m�g veled, de valami�rt m�gis ismer�snek tal�llak. Mi�rt akart�l velem besz�lni?
Takanuva megfontolta, elmondja-e Jaller-nak az igazat. Mindenf�l�t megoszthatott volna, amit csakis az igazi Takanuva tudott. �m akkor r�j�tt, hogy a legjobb esetben r�ijesztene r�gi bar�tj�ra… �s a legrosszabb esetben letart�ztatn�k a Vad�szok.
- Rendben. H�t, valamikor tal�lkoztam Takanuva Turag�val, �s �… ��… elmondta, milyen j� fej is vagy. Azt mondta, ha valaha bajba jutok, csak forduljak hozz�d.
- Nos, ez kellemes meglepet�s – mondta Jaller. – Errefele egyik Mahri Toa sem kimondottan n�pszer�, m�g ennyi id� eltelt�vel sem… m�g az ut�n sem, hogy hogyan alakultak a dolgok. Mator�t p�ld�ul szerintem senki se l�tta m�r �t vagy hatezer �ve.
A n�v megh�kkentette Takanuv�t. Matoro az �let�t vesztette, amikor fel�ldozta mag�t a Nagy Szellem, Mata Nui �s az univerzum megment�s��rt. A F�ny To�ja fej�ben egy elm�let kezdett megform�l�dni, �s a helyt�ll�s�g�t csakis a T�rt�nelem Fal�n�l tudja beigazolni vagy megc�folni. K�sz�netet mondott Jaller-nak, �s elsietett.
Val�ban, ott �llt minden. Legels�nek a d�tumot sz�rta ki – 10000 �v telt el az�ta, hogy elhagyta Metru Nuit! �m ez fele olyan meglep� sem volt, mint az a t�rt�net, amit a v�setek mes�ltek.
A Mahri Toa, ahogy � arra eml�kezett, Mahri Nui v�z alatti v�ros�ba utaztak az �let Maszkja nyom�ban. �m innent�l a t�rt�net megv�ltozott. Matoro Toa – kire a v�setek csak „a Kegyvesztettk�nt” utaltak – egy p�r pillanattal tov�bb habozott a kellet�n�l a maszk ut�ni hajsza sor�n. Az univerzum magj�ba vezet� �t bez�rult, lehetetlenn� t�ve, hogy a maszkkal fel�leszthesse a Nagy Szellemet, Mata Nuit. �s �gy Mata Nui, a mator�n univerzum uralkod�ja �s v�delmez�je, meghalt.
�m itt nem �rt v�get a mese. Metru Nui Turag�i pontosan egy ilyen eshet�s�gre k�sz�l�dtek. Mozg�s�tva a To�t, a Vortixxot, a Skakdit, �s az univerzum t�bb faj�t, p�r nap leforg�sa alatt nagym�rt�k� v�ndorl�st int�ztek a felsz�ni vil�gba. Mata Nui Rendje is felfedte l�tez�s�t, �s be�llt seg�teni. Ahogyan egyre t�bb �l�l�ny �z�nl�tt Metru Nuir�l a Mata Nuira, azok, akik m�r ott voltak, v�zen lebeg� platformokat szerkesztettek, hogy mind elf�rjenek. Ahogy az term�szetes, nem siker�lt mindenkinek – fizikai k�ptelens�g volt olyan r�vid id� alatt egy eg�sz univerzumot evaku�lni –, �m sokaknak igen. Vil�goss� v�lt a sz�mukra, hogy csakis egy�tt dolgozva k�pesek �letben maradni a felsz�nen, �s a Kir�lys�g elve �gy l�tott napvil�got.
Az eredeti univerzumb�l mind�ssze k�t faj nem k�pviseltette mag�t itt. A Zyglakok nem voltak hajland�ak �tv�ndorolni: ink�bb v�lasztott�k a hal�lt, mint a mator�nok seg�dkez�t. A Makut�k k�s�rletet tettek a k�lt�z�sre, hogy azt�n Takanuva Toa �s a Rend elz�rj�k el�tt�k az utat. K�z�s er�vel visszak�nyszer�ttett�k �ket a f�ld al�, �s az�ta senki sem hallott fel�l�k. Sors�t beteljes�tve Takanuva lemondott a hatalm�r�l, hogy a Toa egy �j gener�ci�j�t hozza vil�gra. Eml�t�sre m�lt� Kapura Toa, Balta Toa, Dalu Toa, Velika Toa, Defilak Toa �s az �j F�ny To�ja, Tanma. Takanuva akkor Turag�v� v�lt, �s h�siess�g�nek f�ny�ben �t tett�k meg a Kir�lys�g vezet�j�v�.
A dolgok innent�l egyre k�l�n�sebb� v�ltak. Takanuva Turaga �j korm�nyz�hivatalt alap�tott, melynek tagjai Dume Turaga, egy kit�n� Skakdi hadvez�r, Roodaka, az �rny�kos, Helryx, �s egy Nynrah mator�n. A S�t�t Vad�szol v�ltak az els�dleges rend�gyel�kk�, m�g a To�t munk�ba �ll�tott�k, hogy er�ikkel seg�ts�k orvosolni a v�ros egy�b �gyeit. El�sz�r az eredeti sziget Mata Nui hal�l�nak nyom�ban bek�vetkez� �sszeoml�s�t akad�lyozt�k meg. �j, stabilabb sz�razf�ldet teremtettek, hogy helyet biztos�tsanak a v�ros terjeszked�s�nek. 10 �vezred eltelt�vel a Kir�lys�g egy �ri�sv�ross� fejl�d�tt, amely otthont ny�jtott az eredeti univerzum �sszes t�l�l�j�nek.
Takanuva Turaga �s tan�csa a Kolosszeumb�l uralkodtak. Takanuva Toa egyr�szt k�ptelen volt ellen�llni l�togat�st int�zni m�sik �nj�hez, m�sr�szt ki is kellett jutnia innen. A Fal alapj�n tudta, hogy nem egyszer�en a j�v�be utazott. Ez egy�ltal�n nem az � univerzuma.
Mik�zben bandukolt, be kellett ismernie, hogy r�szben azt k�v�nta, b�rcsak ne k�ne t�voznia. Ki gondolta volna, hogy Matoro kudarc�nak egy ilyen paradicsom lenne az eredm�nye? Ak�rmerre n�zett, k�l�nb�z� faj� l�nyeket l�tott egym�s oldal�n dolgozni. Csakis a Toa �s a S�t�t Vad�szok viseltek fegyvereket, de azok is �gy festettek, mintha id�tlen id�k �ta nem haszn�lt�k volna �ket.
Arra sz�m�tott, hogy a Kolosszeumot �r�kkel k�r�lv�ve tal�lja, �m ennek az ellenkez�je volt a helyzet. A korm�nyz�s k�zpontja nyitva �llt a Kir�lys�g �sszes tagja el�tt. �m a helyett, hogy tal�lkoz�t k�relmezett volna Takanuva Turag�val, Helryxnek k�ld�tt egy �zenetet. R�viden eml�keztette benne a n�t arr�l, mi �llt a Nuva To�nak sz�l� eredeti figyelmeztet�s�ben Karda Nui k�r�lm�nyeit illet�en, �s megk�rte �t, hogy szervezzen egy tal�lk�t a Turag�val.
Ez eredm�nyeket sz�lt. Takanuv�t Trinuma k�s�rte a Turaga Kolosszeum cs�cs�n elhelyezked� term�be. Takanuva Turaga ott �ppen megbesz�l�st tartott Tanma To�val �s Roodak�val. Egy nagy asztal k�zep�n egy Rahkshi fej hevert.
- Azt mondod, ez a Rahkshi a v�rosk�zpontban t�nt fel, a Piraka forr�s k�zel�ben? – mondta a Turaga.
Roodaka b�logatott.
- Egy rak�s fe-mator�n tart�zkodott ott, hogy megetesse Avakot meg Thokot, �s a nyugati f�lddarab ac�llal val� al�t�maszt�s�t tervezgett�k. �szrevettek egy Panrahkot, �s riasztott�k a Vad�szokat, akik elb�ntak vele. Csak ennyi maradt bel�le.
- Nem lett volna szabad od�ig eljutnia – mondta mordul Tanma.
- Tal�n csak baleset volt – vetette fel Takanuva Turaga, olyan hangon, mintha � sem hitte volna el – Tal�n akkor j�tt �t, amikor m�g a f�nykorl�t nem volt fel�ll�tva, �s az�ta v�rakozott.
- B�rcsak – �gy Tanma.
- A f�nykorl�tok led�l�ben vannak – jelentette be Takanuva Toa. Mindh�rman meglepetten fel� fordultak. – �n… kony�tok a f�nyhez.
Takanuva Turaga belekezdett mondanival�j�ba, de visszatartotta. Roodaka �s Tanma fel� fordult, �s megk�rte �ket, hogy hagyj�k el a termet. Amint t�voztak, feltette a k�rd�st:
- Hogy lehets�ges ez?
- Teh�t tudod? – mondta a Toa.
- Hogy ne tudn�m? – felelt a Turaga. – Azon fel�l Helryx is elmondta nekem, mit tervezett arra az esetre, ha m�sk�nt alakulnak a dolgok. Te valahonnan… m�shonnan j�tt�l.
A Toa b�lintott.
- Valahonnan m�shonnan, az igaz, de nem ilyen b�k�s helyr�l. Elk�peszt�, amit v�ghez vitt�l. – Mosolygott. – B�szke vagyok magamra.
A Turaga megr�zta a fej�t.
- Nem tart�s a helyzet. Onua �s a t�bbiek minden t�l�k telhet�t megtettek, de az eredeti sziget m�r nem fogja sok�ig b�rni. �jb�l el kell majd vonulnunk, tal�n a csillagokba, hogyha Nuju �s Nuparu kutat�sai sikerrel j�rnak. �m addig is a Makut�t – ha �lnek m�g egy�ltal�n – t�vol kell tartani a Kir�lys�gb�l.
Takanuva Turaga egy m�sik univerzumb�l, nem a saj�tj�b�l val� Toa megfelel�j�re pillantott.
- Tudom, hogy ez nem a te vil�god, �s tudom, hogy l�tfontoss�g� �zenetet hordasz. De Tanm�nak… s�t az eg�sz Kir�lys�gnak… sz�ks�ge van a seg�ts�gedre. Ha k�szen lesz�nk, majd tal�lunk m�dot, hogyan k�ldj�nk vissza. Seg�tesz nek�nk?
Takanuva Toa b�lintott.
- M�g sz�p. De… nem b�nn�m, ha visszakapn�m a F�ny P�lc�mat.
Takanuva Turaga mosolyra fakadt.
- �h, az a fegyver m�r vagy 10000 �ve kiment a divatb�l. Szerintem tal�lunk valami sokkal jobbat a sz�modra, �reg bar�tom.




Takanuva Turaga kik�s�rte Takanuva To�t a Kolosszeumb�l, �s az �ri�sv�ros keleti r�sz�be vezette. Tanma kullogott m�g�tt�k, de nem sz�lt sokat. Nem tudta, hogy h�l�s legyen, ami�rt egy �jabb F�ny Toa �rkezett a seg�ts�g�re, vagy ink�bb morcos, ami�rt a Turaga nem hitte, hogy egyed�l k�pes lesz elint�zni a dolgot.
Az egyik sik�torba mentek, egy kism�ret�, sz�k�s �p�lethez, nem messze a tengerpartt�l. A bej�rati ajt�n nem volt kopogtat� vagy kilincs, �s semmi v�set nem �rulkodott arr�l, ki lakhatott odabent. Takanuva Turaga kett�t koppantott a p�lc�j�val.
K�r�lbel�l f�lmagass�gban az ajt�n egy kisebb panel ny�lt ki. Szemeket nem lehetett rajtuk kereszt�l l�tni, csak egy mator�n hang sz�lt ki:
- Mi a jelsz�?
Takanuva Turaga a k�t Toa fel� fordult.
- M�r mi�ta vel�nk �lnek, �s m�g mindig titkol�zni akarnak. – Visszaperd�lt az ajt�hoz, �s �gy sz�lt: - Ez itt Takanuva Turaga. Nyiss ajt�t.
- T�ves jelsz�. Meg sem k�zel�tetted.
- Ez hogy hangzik? – mondta az ideges Turaga. – Van egy Bohrok osztagom, aminek �pp nincs semmi dolga. Ha akarod, lebontatom vel�k a h�zad, �s egy parkot csin�ltatok bel�le.
Sz�net k�vetkezett. Majd a hang azt mondta:
- Hat�reset. – �s az ajt� kiny�lt.
A h�rom l�togat� egy s�t�t hallba l�pett, amely sokkal tov�bb ny�lt �s kacskaring�zott, mint azt gondolt�k volna az �p�let m�rete alapj�n. A v�g�n l�v� ajt� egy kis m�helybe vezetett, mindenf�le p�nc�ldarabk�val, fegyverrel meg egy�b ketyer�vel telisz�rva. Egy mag�nyos fe-mator�n babr�lt valami cs�nya kin�zet� l�fegyverrel, amikor bel�ptek hozz�. Meglep�dve �s bosszankodva n�zett fel Takanuva Turag�ra.
- Ismeritek a d�rg�st – mondta. – A k�r�seket a kinti reteszbe kell tenni, azt�n majd foglalkozunk vele.
- Igen, j�l tudom, hogy szerettek dolgozni, ti Nynrah mesterek – felelt a Turaga, pr�b�lva visszatartani haragj�t. – De ez egy v�szhelyzet. Ennek a To�nak fegyverre van sz�ks�ge.
A mator�n tet�t�l talpig megvizsg�lta Takanuva To�t.
- �gy fest, a sz�nein sem �rtana igaz�tani. De… h�tha van valamim, aminek a haszn�t veheti.
P�r percig tartott, m�g �tturk�lt a fog�karmok, Rhotuka kil�v�k �s egy Visorak harcszek�r darabjai k�z�tt, �s a mator�n v�g�l egy k�tpeng�s l�ndzs�t emelt a magasba. �tadta Takanuv�nak, �s azt mondta:
- Na, most vedd c�lba azt a falat a t�loldalon. Csak kev�s er�t haszn�lj, annyit, amennyi meg sem p�rk�li a k�vet.
A Toa k�zbe vette a l�ndzs�t, c�lzott vele, �s arra f�kusz�lt, hogy elemi f�ny�nek csup�n a legkisebb t�red�k�t haszn�lja. A k�vetkez� pillanatban az energianyal�b egy Kanoka korong m�ret� lyukat l�tt a falba.
- Hogy… - mondta Takanuva, len�zve a kopj�ra.
- A legt�bb Toa szersz�m csak vezeti az er�t – mondta mosolyogva a mator�n. – De ez meg is n�veli. �s ha ez m�g nem lenne el�g…
A mator�n m�g turk�lt egy keveset, ez alkalommal egy l�v� eszk�zt mutatva fel.
- Ennek m�g nem adtunk nevet, ahhoz t�l �j. F�nyt von el a k�rnyezetb�l, �s g�mb form�j�ban l�vi ki. Hab�r m�g nem tesztelt�k.
- J� lesz – mondta Takanuva Turaga. A k�t Toa ir�ny�ba fordult. – Azt javaslom, m�ris l�ssatok hozz�. Nem lehet tudni, mennyi id�nk van h�tra.
Amint vissza�rtek az utc�ra, Tanma m�ris a legk�zelebbi f�nykorl�t fel� akarta venni az ir�nyt, de Takanuva Toa feltartotta.
- El�bb valami m�st akarok elint�zni. – mondta Takanuva. – Meg akarom l�togatni Mator�t.
- Azt a ny�lsz�v�t? – k�pte Tanma. – Ha � nem lett volna, m�g mindig meglenn�nek az otthonaink, az univerzumunk. Ha akarod, keresd csak fel – de �n azt akarom, hogy ne legyen hozz� semmi k�z�m.
Takanuva arra sz�m�tott, hogy Matoro a ko-mator�n �s Fagytelusok lakta r�gi�ban fog �lni. De szemmel l�that�an ott nem fogadt�k sz�vesen. Tanma �j t�rs�t arra a ter�letre ir�ny�totta, amely egykor Po-Wahi volt, most legink�bb a Skakdi otthona. Ott, egy kicsiny k�kunyh�ban Matoro Toa �cs�rg�tt.
- Mit akarsz? – mondta a J�g To�ja, m�g csak fel sem n�zve l�togat�j�ra. – Menj innen.
- Matoro, �n… - kezdte Takanuva. – Sz�ks�g van r�d. Velem kell j�nn�d.
Matoro Toa felnevetett. Keserves zaj volt.
- R�m 10000 �vvel ezel�tt volt sz�ks�g. El�ttem �llt a sorsom, �s �n t�tov�ztam… �s egy eg�sz univerzum halt meg. �gyhogy ne pr�b�ld bemes�lni, hogy most meg kellek. Csak hagyj engem b�k�n.
- Hallottam, mi t�rt�nt – mondta Takanuva. – De azt is tudom, hogy lelked m�ly�n m�g mindig h�s vagy. Tudom, milyen kem�nyen k�zdt�l Voya Nuin, Mahri Nuin. �s tudom, hogy ha megmenthetted volna az univerzumot, megtetted volna… b�rmit megtett�l volna �rte.
Az �rzelmekkel t�lf�t�tt Takanuv�nak abba kellett hagynia a besz�det. Itt volt Matoro, aki az � univerzum�ban halott volt, fel�ldozv�n �nmag�t Mata Nui �s az ottani �sszes �l�l�ny megment�s��rt. Itt volt, �letben, bel�l azonban holtan, tudv�n, hogy cserbenhagyta a n�p�t, amikor a legnagyobb sz�ks�g�k volt r�.
Matoro feltekintett r�.
- Ki vagy te? A Kir�lys�gon bel�l senki sem mond ilyeneket r�lam.
- �n egy… m�sik kir�lys�gb�l j�ttem – v�laszolt Takanuva. – Ahol az emberek h�sk�nt v�lekednek r�lad.
- �rtem – �gy Matoro. – Egy elmeint�zetb�l sz�kt�l, mi?
- Ok� – mondta a F�ny To�ja. – Itt akarsz �lni, �s �nmagadat sajn�lni? Ell�tted a lehet�s�ged, hogy h�s l�gy – h�t itt egy �jabb lehet�s�g. Hogy megmutasd mindenkinek, nem egy cs�dt�meg vagy ny�lsz�v� vagy. Itt az alaklom, hogy tiszteletet adj�l a nevednek… el�g b�tor vagy, hogy v�llald?
- Mi�rt �rdekel ez t�ged? – k�rdezte Matoro. – M�g csak nem is ismerlek.
- De �n tal�n ismerlek t�ged – mondta Takanuva. – Vagy valakit, aki nagyon hasonl�t r�d. �s most gyere – egy kir�lys�got kell megmenten�nk.
Tanma egy�ltal�n nem �r�lt annak, hogy Matoro is vel�k tartott, de nem volt idej�k hosszas vit�ba bocs�tkozni. Szerencs�re a probl�ma legval�sz�n�bb helye ugyanabban a k�rzetben volt, mint Matoro kunyh�ja. A Kini-Nui k�r�li ter�leten t�l s�r� a forgalom ahhoz, hogy a Rahkshi �szrev�tlen�l felt�nhessen ott, de Po-Wahiban a r�gi Bohrok j�ratok f�lrees�k voltak, �s kev�s figyelmet ford�tottak fel�j�k. Ha a f�alag�tban le�llt a f�nykorl�t, a Makuta k�nny�szerrel k�ldhet fel a j�ratokon kereszt�l katon�kat.
- Mi�rt nem egyszer�bb elz�rni az alagutakat? – k�rdezte Takanuva.
- Pohatu �s Hewkii megpr�b�lt�k az evaku�ci� alatt – mondta Tanma. – A Rahkshik �tt�rt�k az utat, �s mindkett�t meg�lt�k, miel�tt Tahu, Jaller �s Kopaka visszaszor�totta �ket. Nem, a f�ny az egyed�li m�dja annak, hogy f�ken tartsuk �ket – az er�s f�ny, amit nem b�r ki a kraat�juk.
- �s nem tudn�k sim�n, tudod, k�r�l�sni a korl�tokat? Vagy s�r�s�gir�ny�t�ssal �tlebegni a szikl�n?
- De igen – �rtett egyet Tanma. – �m Onua tett r�la, hogy a talaj v�dve legyen. Ha megk�s�reln�k �t�sni vagy �thaladni rajta, akkor tudn�nk.
Matoro nem sz�lt semmit. Takanuva megfordult, �s azt mondta:
- Te mit gondolsz?
- Szerintem… ink�bb hagyjuk. – mondta a J�g To�ja.
- Hogy � mit gondol, az nem sz�m�t – acsargott Tanma.
- De nekem igen – felelt Takanuva. – Mondd el, Matoro.
- H�t… mi van, ha a korl�t nem is gyeng�l? Mi van, ha r�j�ttek, hogyan v�dhetik meg magukat a f�nnyel szemben?
- Akkor nagy baj van – mondta Takanuva.
�vatosan megindultak lefel� az alag�tban. Noha k�zel voltak a felsz�nhez, Takanuv�t m�gis r�zta a hideg. Az egyed�li f�ny Tanm�t�l sz�rmazott, aki Toa erej�vel egy alacsonyfok� vil�g�t�st tartott fenn.
- Nem mehet�nk t�l m�lyre – jelentette ki. – Odalenn nincs h�, �s amennyi leveg� van ott, azt sem aj�nlatos besz�vni. Az univerzum nagy r�sze v�z alatt �ll, �s a v�z z�me mutag�nnel van tele. Sz�val, ha b�rmi is t�l�lte a v�get, mostanra biztos felismerhetetlen.
Takanuva Mator�ra pillantott. Tanma Toa minden szava olyan volt neki, mint a sz�vbe sz�rt t�r.
�gy egy ki�nyit mehettek, amikor a j�rat kit�gult. Tanma r�mutatott egy f�nyfalra az �tjukban.
- Az a korl�t. M�g mindig �p. �gyhogy a probl�ma nem itt keresend�. Tal�n Mangai�ban? Vagy valami m�sik �tj�r�ban, amir�l net�n nem tudunk?
- Lehet – mondta Takanuva. – De mi van, ha Mator�nak igaza van? Mi van, ha a korl�t m�r nem k�pes meg�ll�tani �ket?
- Nincs id�m mator�n halandzs�kra – �gy Tanma. – M�s lehet�s�geket is meg kell vizsg�lnunk. Akkor j�ssz vagy sem?
Takanuva a korl�tra pillantott, Mator�ra, majd vissza Tanm�ra.
- Rendben.
A k�t F�ny Toa elindult felfel� az alag�tban. Egyik�knek sem t�nt fel, hogy Matoro lemarad, m�g a h�tuk m�g�l fel nem hallatszott a j�gl�ved�kek hangja. Takanuva sarkon perd�lt, �s visszarohant, Tanma szorosan a nyom�ban.
Matoro egymag�ban harcolt r�gt�n n�gy Rahkshival. H�tr�bb m�g t�bb t�rte �t a f�nyg�tat, �s mindannyian m�lys�ges �rny�kb�l �ll� p�nc�lzatot hordtak. A bor�t�s ugyan nem �lte t�l az �tkel�st a korl�ton, �s nem sokkal a f�nnyel val� �rintkez�s ut�n megsemmis�lt. �m ahhoz el�g sok�ig kib�rta, hogy a Rahkshi �tkelhessen a t�loldalra.
Takanuva �s Tanma egy�ttesen let�rdeltek, �s t�zet nyitottak f�ny erej�kkel. Takanuva er�l�ndzs�ja k�t Rahkshit leter�tett, m�g Tanma a harmadikat visszakergette a korl�thoz, ahol a kraat�ja hamuv� �gett. Matoro a negyediket a fej�ig j�gbe burkolta, hogy azt�n k�nnyen beny�lhasson, �s kir�nthassa a kraat�t. A f�ldre dobta a vonagl� l�nyt, �s agyontaposta.
- Kiv�l� – mondta egy halk, rosszakarat� hang, mely �gy r�mlett, mintha minden �rny�kb�l egyszerre j�nne. Takanuva j�l ismerte – a hang Metru Nui Makut�j��, a Testv�ris�g vezet�� volt! – �gy l�tom, legal�bb egyikt�knek van k�pzel�ereje. Matoro, �reg bar�tom… mintha csak tegnap t�rt�nt volna, hogy szemben�zt�nk a Barrakival �s hord�ikkal.
- Te – mondta Matoro, hangja remegett. – Mi�rt nem vagy halott? Olyan sokan meghaltak… te mi�rt nem?
- Mi marad h�tra, ha a f�ny elpusztul, Toa? S�t�ts�g. Csak s�t�ts�g – felelt Makuta. – �n pedig a s�t�tben teny�szek. �h, testv�reim elhullottak mind, egyt�l egyig… Icarax volt az els�, akit �n �ztem ki test�b�l, hogy megsz�llhassam, esszenci�ja pedig a j�ghideg semmiben elhal�lozott… �m engem a gy�l�letem nem hagyott elv�szni. Gy�l�letem Mata Nui ir�nt; mindenki ir�nt, aki elmenek�lt az univerzum v�g�r�j�ban; legink�bb ir�ntad, Matoro… ami�rt elfordult�l a v�gzetedt�l. Mata Nuinak ki kellett volna j�tszania a hal�lt… helyette az �n lehet�s�gemet j�tszott�k el a bossz�ra.
A Toa most meghallotta a cs�r�mp�l� p�nc�lzatot, mintha egy kolosszus k�zeledett volna fel�j�k. A k�vetkez� pillanatban egy 20 l�b magas, �rny�kv�rtbe burkolt gig�sz t�rt ki a korl�t m�g�l. Amint az �rny�klepel lehullott, pillant�st vethettek ellenfel�kre. Bizarr kever�ke volt a Karda Nuira t�madt, �s m�s, ismeretlen Makut�knak. F�rtelmes sz�rnyeteg volt, imm�r olyan ocsm�ny k�ls�vel, mint amilyen a bels� szelleme volt.
- Mik�nt fiv�reim a hal�lhoz k�sz�l�dtek, a saj�t testembe sz�vtam �ket – mondta Teridax. – Az � t�meg�ket haszn�ltam a n�veked�shez. Az � tud�sukat haszn�ltam fel, hogy l�trehozzam a p�nc�lzatot, amely �thatol ezen a korl�ton. �s most Kir�lys�gotok leborul el�m, vagy ha nem, az �rnyak tenger�be fullad.
Tanma, Matoro �s Takanuva t�mad�sba lend�ltek. J�gsugarak �s f�nyny�lvessz�k z�pora z�dult Teridax p�nc�lj�nak, �m az okozott k�r jelent�ktelen volt.
- 10000 �vem volt, hogy felk�sz�ljek az �sszecsap�sra – sziszegett a Makuta. – Nem nyerhettek.
- Az�rt n�zd el nek�nk, ha megpr�b�lunk – mondta Takanuva, egyenesen az �rnyak Mester�re sug�rozva egy nagyot az er�l�ndzs�val.
A l�k�s ler�p�tette r�la a maszkot. Makuta lehajolt, hogy felvegye, �m Tanma gyorsabb volt, �s teljes erej�t r��sszpontos�totta a maszkra, salakk� olvasztotta.
- Tanma, j�jj vissza! – ki�ltott Takanuva. M�r t�l k�s� volt. Makuta felemelte a F�ny To�j�t, mint valami j�t�kszert, �s m�k�d�sbe helyezte a Panrahk �sszetipr� hatalm�t. Takanuva elford�totta a fej�t – ez a l�tv�ny t�l borzalmas volt, hogy elviselje.
- Most m�r l�tod? – mondta Makuta. – Musz�j…
Makuta szava elakadt. Majd r�mosolygott Takanuv�ra.
- �h, l�tom… �h, �rdekfesz�t�. Te valahonnan… m�shonnan j�tt�l… valahonnan, ahol… Matoro halt meg, �s Mata Nui �lt. A Terv ott elker�lhetetlen cs�cspontja fel� k�zeleg. Akkor h�t elmenek�lt�l, Takanuva? Megvolt az eszed, hogy elinalj, miel�tt megkezd�dne az uralmam?
- �n… meghaltam? – mondta Matoro halkan.
- Igen – felelt Takanuva. – Meghalt�l. Az �leted adtad, hogy t�bb milli�rdan �letben maradhassanak. Az �n univerzumomban te vagy a legnagyobb h�s, akit valaha viselte a Toa c�met.
- �s itt pedig csak egy �jabb rovar vagy, amit el kell taposni – mondta Makuta, k�zeledve. – Vagy tal�n… valami m�sra is hasznos vagy. Az �let Maszkja m�g mindig l�tezik, �s te �sszek�ttet�sben �llt�l vele… haszn�t vehetn�m a tud�sodnak, Toa.
Egy �rny�kb�l �ll� k�z b�jt el� Makuta mellkas�b�l, Mator�t c�lozva meg. Takanuva mozg�sba lend�lt, hogy k�z�j�k ker�lj�n, de a J�g To�ja j�gszil�nkok s�rt�z�t nyitotta r�, visszak�nyszer�tve �t.
- Matoro, mit m�velsz? – kiab�lta Takanuva. – Meg fog �lni t�ged!
- M�r 10000 �ve meg kellett volna halnom – mondta Matoro. Mereven �llt, kezei az oldal�n�l, v�rta, hogy a k�z felmarkolja. – Mindenkit meg kellett volna hogy mentsek, de nem tettem. Ha belegondolsz, Takanuva, egyik�nknek sem lenne itt a helye.
Az �rny�kk�z felkapta Mator�t a szor�t�s�ba, �s tiltakoz�s n�lk�l belevonszolta Makuta anyagi test�be. Takanuva talpra sz�kkent, f�nyt l�v�ld�zve er�l�ndzs�j�b�l, �rnyat a m�sik kez�b�l, �s azt sikoltva:
- Gyilkos!
Furcsa m�don Makuta nem t�madt vissza. S�t a kolosszus ink�bb �gy t�nt, mintha ingatagon �llna a l�b�n. H�tral�pett egyet, p�nc�los kezet ny�jtott ki, hogy t�maszt�kot keressen, azt�n a t�rdeire borult. Mindk�t kez�t a fej�hez szor�totta, mik�pp felki�ltott:
- Ne! Az akaratomnak gy�zedelmeskednie kell! �n vagyok az er�sebb! �n…
Ekkor egy m�sik hang zend�lt ki Makuta sz�j�n. Matoro volt az!
- Nem, Makuta. Egyszer azt mondtad a Mata To�nak, hogy t�ged nem lehet elpuszt�tani, mert te semmi sem volt�l. T�vedt�l – pontosan az�rt tudlak elpuszt�tani, mert te nem vagy semmi sem. Nincsen sz�ved, nincsen lelked, nincsen okod a l�tez�sre – m�g a gy�l�leted is csak halov�ny �rny�ka annak, ami egykor benned tombolt. Csup�n a szok�s hatalma tartott �letben, sz�rnyeteg, �s a szok�sokkal… �s elm�kkel… szak�tani lehet.
A sikoly, amelyet ekkor Makuta hallatott, hossz�, hangos �s k�l�n�sen �res volt. Egy pillanattal k�s�bb az �ri�s kiter�lt a talajon, �s ott fek�dt mozdulatlanul. Takanuva k�zelebb h�z�dott, �s beigazolta, amit eleve tudott: Makuta halott. De hogy biztos legyen, erej�vel vak�t� f�nyt k�ld�tt az alag�t minden egyes szeglet�be. Az �rny�kmester antidermisz�nek azonban nem l�tta nyom�t. Ezt a v�gs� tal�lk�t nem �lte t�l.
Takanuva hosszan t�n�d�tt, mik�zben visszas�t�lt a felsz�nre. Vakama Turaga egyszer mes�lte neki, hogy amikor a Makuta mag�ba sz�v egy testet, azonnal �ssze kell z�znia �ldozat�nak akarat�t. M�sk�l�nben azt kock�ztatja, hogy valaki m�s elm�je furakszik bele saj�tj�ba. Matoro is hallhatta ugyanazt a t�rt�netet. Tudta, hogy ha Makuta mag�ba sz�vja, k�pes lesz bel�lr�l megk�zdeni vele.
Egykoron ez a pr�b�lkoz�s eredm�nytelen lett volna – Makuta akarata akkor t�ls�gosan er�s volt. �m Mator�nak igaza volt. Makut�nak m�r val�ban nem volt mi�rt �lnie. �letben maradt, �s bossz�j�t sz�v�gette, de mindez hi�baval� hajsza volt. Egy univerzum f�l�tt akart uralkodni, hogy azt�n szemtan�ja legyen az univerzum pusztul�s�nak… a Kir�lys�gon bel�l pedig nem volt sz�m�ra hely.
Takanuva besz�mol majd a korm�nyz�tan�csnak a f�ld alatt t�rt�ntekr�l, �s figyelmezteti �ket az esetleg m�g mindig odalenn �l�lkod�, �rnyp�nc�lt visel� Rahkshikr�l. Ott marad m�g addig, hogy l�ssa a Matoro tisztelet�re fel�ll�tott szobrot, arr�l a To�r�l, akit egy ritka dologgal �ldottak meg: m�sodik lehet�s�get kapott hib�j�nak j�v�t�tel�re.
Takanuva Turaga megk�ri majd Toa megfelel�j�t a marad�sra, noha tudni fogja, mi lesz a v�lasz. V�g�l pedig az univerzum Brutak�ja beveti az Olmak Kanohij�t, hogy visszak�ldje Takanuv�t a dimenzi�k k�zti �rbe, Karda Nui fel�. Sok dolga lesz m�g h�tra, �s egy hossz� �t v�r m�g r�.