Takanuva leguggolt egy fal takarása mögé, mellette a sérült Lesovikk. Körös-körülöttük elemi erőnyalábok cikáztak, harcosok sikoltoztak, és egy minden képzeletet felülmúló katasztrófa zajlott.
Minden olyan jól kezdődött: Lesovikk előhada közel került a Kolosszeumhoz, mielőtt kiszúrták volna. Ahogy tervezték, Takanuva bevetette újonnan szerzett árnyék képességeit, hogy elvakítsa az őröket. Pohatu egy óriási kőököllel követte, amelyek felrepesztették a hatalmas épület falait. Keletre Teridax Makuta Krikát, Kojolt, Dume Turagát és Takuát vezette harcba. Az elején hamar elintézték a Tuyet erődje fölött őrködő matoránt és Toát.
Aztán minden elromlott: a falakon egy Vas Toa tűnt föl, és tüskezápora véget vetett Takua életének. Takanuva színtiszta iszonyattal nézte végig másik énjének összeesését és halálát. Kojol esett el következőnek – páncélzatát összezúzta a Toa ereje, és esszenciáját felperzselte egy Plazma Toa. Teridax kénytelen volt visszavonulni.
Lesovikk csapata sem volt könnyű helyzetben. A nyugati bejáratnál Eredeti belefutott Tahuba, ahol végzett a Tűz Toájával. Ám hirtelen megjelent Gali, s vele együtt egy vízgömb a Sötét Vadász feje körül, amitől az megfulladt, a szárazon. Krakua Toa szilárd hangot zúdított Galira, és darabokra törte maszkját és páncélzatát. Pohatu túl későn kiáltott: Ahkmou előrerontott, és lekaszabolta a földön fekvő Víz Toáját. Ám nem élvezhette sokáig a győzelmét. Kopaka sebesen befagyasztotta Ahkmout, majd Onua karmainak egyetlen csapása parányi protodermisz- és kristályszemcsékre zúzta össze a matoránt.
Most már nem többé egy csatáról volt szó, hanem egy tucat egyedülálló lény párviadaláról, akik vonalai előre-hátra imbolyogtak. Pohatu beverekedte magát a Kolosszeumba, ahol megtorpant, mert méltó ellenfelére lelt Onua személyében.
Lesovikk a földre borult egy jégtőrrel a vállában, de erőt gyűjtött, és ledöntötte Kopakát a helyzetéből, magasan a Kolosszeumról. Takanuva megrezzent, miközben a Jég Toája földet ért és nem moccant meg többet.
- Most – mondta Lesovikk Takanuvának. – Kövesd Sötétséget! Juss be oda, és tedd meg, amit kell!
- Veletek mi lesz? – kérdezte Takanuva.
- Kapnak tőlünk valamit, amit nem felejtenek el – mondta.
Takanuva még utoljára körbetekintett. Nuju Őrködő oldalán állt, és egyensúlyának felborításával képtelenné tettek egy Mágnesesség Toát az ereje használatára. Teridax haderői újból támadtak. Krika vákuum erejét használta, hogy elnyelje Lewa csapásait, Teridax pedig egy olyan erős villámlást idézett meg, amivel könnyedén hamuvá változtathatta a Toákat.
Sötétség nekiiramodott, és besiklott a Kolosszeum falának repedésein. Takanuva árnyék hatalmával kitágította őket, és követte. A Kolosszeum belseje kísértetiesen csöndes volt. Odabenn meg nem lehetett volna mondani, hogy kint harc folyik. Egy Toa csapat iszkolt el ük hogy csatlakozzanak a küzdelembe. Takanuva összeszedte magát, és lézersugarakat lőtt a mennyezetre, törmeléket zúdítva rájuk. Mindazonáltal remélte, hogy nem ölte meg, csak kiütötte őket.
A Toa és a Sötét Vadász együttesen átverekedték magukat a céljukig: a Maszkok Csarnokáig. Eljutottak a kamraajtóig, amikor hirtelen Sötétség megállt. Hallott valamit. A következő pillanatban az ajtó kirobbant, miként egy irdatlan vízoszlop tört ki mögüle, elsodorva Sötétséget. Takanuvának sikerült megkapaszkodnia az ajtófélfába, minden erejével igyekezett visszatartani lélegzetét.
Odakünn Teridax támadása sikerrel járt: a Toa a földre hullott előtte és Krika előtt. Dume Turaga összeszedte Lesovikk csapatát, ám csak az után, hogy Nujut az Archívumba vonszolta egy megzavarodott növénylény. Őrködő is elhullott, ám magával vitt fél tucat Toát.
Benn a Kolosszeumban a rombolás végre alábbhagyott. A kamraajtó keretében maga Tuyet Toa állt, egyik kezében a Nui Kővel, a másikban a Dimenziókapuk Maszkjával.
- Tudom, ki vagy te – mondta a nő. – Vagyis inkább sejtem. Te nem ide tartozol.
- Ahogy te sem – így Takanuva. – Az én világomban nem létezel. Az igazi Toák felálltak és megállítottak téged, mielőtt átlépted volna a határt.
- Ebben a világban sokkal… magabiztosabb vagyok – felelt Tuyet. – Micsoda kár neked.
- Akkor legyen – mondta Takanuva. – Takuáért, Lesovikkért, és az összes Toáért meg matoránért, akiknek tönkretetted az életét, én most lesújtok rád.