Tarduk �sszehunyta a szem�t, hogy ne csurogjon bele a verejt�ke. Teljes sz�v�b�l k�v�nta, b�rcsak ne kellene teljes felszerel�sben dolgoznia. �m noha nem volt messze Atero szabad v�ros�t�l, m�gis a sivatagban tart�zkodott, ahol vesz�lyes egyed�l �s v�dtelen�l lenni. Rutinfeladata volt: p�r m�s falub�li Agori – Kyry, Crotesius, Scodonius �s Kirbold – seg�ts�g�vel fel kellett k�sz�tenie Atero ar�n�j�t az elk�vetkezend� torn�kra. Hab�r az eg�sz �v folyam�n karbantartott�k, n�h�ny kisebb jav�t�s r�f�rt, miel�tt a vid�k Glatorianjai �sszegy�ln�nek benne.
Tarduk persze nem bajl�dott sokat a munk�val, elv�gre a k�zelben felfedeznival� romok hevertek. Azt f�llentve, hogy csak felszerel�st akart hozni a vagonj�r�l, kilop�dzott a v�rosb�l, �s tal�lt egy j� helyet az �s�sra. A melegben neh�z volt dolgozni. J�l j�tt volna egy seg�t� k�z, de az lehetetlen volt: Kyry t�ls�gosan elsz�nta mag�t Atero fel�j�t�s�ra; Kirbold min�l hamarabb k�szen akart lenni, hogy visszamehessen Iconoxba; Scodoniust�l a hideg r�zta; Crotesiust pedig alig ismerte.
Nem, d�nt�tte el. Az �s a legjobban, aki egyed�l �s.
Szersz�ma eltal�lt valamit, nagyj�b�l n�gy l�b m�lyen a homokban. Gyorsan el�kotorta, �s hamar kez�ben tartotta a f�mkock�t, mely k�b� k�tszer akkora volt, mint az �kle �s egy�rtelm�en valami nagyobbr�l t�rt le. Egy k�r volt r�v�sve, benne �s f�l�tte m�g k�t kisebb k�rrel. Tarduk a szem�ld�k�t r�ncolta. M�r kor�bban is tal�lkozott ilyesmivel, ha j�l eml�kezett. Ha ez net�n valami nyelv, akkor mif�le, �s ki besz�lheti? Bosszankodott, mivel annak ellen�re, hogy mennyi mint�t gy�jt�tt �ssze, es�lye sem volt megfejteni a jeleket.
Megford�totta a f�mdarabk�t, azt rem�lve, hogy a h�tulj�n �jabb szimb�lumot tal�l. Helyette valami eg�szen m�sra lelt: a f�mbe egy t�rk�pet karcoltak. N�h�ny helyet fel is ismert rajta, m�sokat nem. A t�rk�p alj�n egy hegyl�nc h�z�dott, ak�r a Feketet�ske-hegys�g fent, �szakon. A k�zvetlen�l al�juk v�sett alakzatok is meger�s�teni t�ntek ezt az elk�pzel�st. A t�rk�p nagy r�sze azonban a hegys�gt�l �szakra fekv� ter�letet mutatta, amelyet � egy�ltal�n nem ismert. Mind�ssze annyit tudott r�la, hogy a Skrall �ll�t�lag onnan sz�rmazik. A t�rk�p tetej�n k�t �jabb jelre lett figyelmes, melyek k�l�nb�z�ek voltak az eddigiekt�l. Az egyik csup�n egy �sszek�t�tt vonalrendszer volt, mintha valamif�le h�l� lenne. A m�sik egy csillag. Ami �rdekess� tette ez ut�bbit az, hogy a t�bbi jelk�ppel ellent�tben ki is volt sz�nezve: a csillag v�r�s volt.
Egy v�r�s csillag, gondolta Tarduk. Ki hallott m�g ilyet? K�ts�gk�v�l leny�g�z� volt, �m k�ptelen lenne ut�na j�rni, legal�bbis egymag�ban. �szak-nyugati ir�nyba haladva k�r�lj�rhatja a Feketet�sk�ket, hogy el�rje az �szaki vid�ket, �m a t�rk�p szerint vad viz� foly�k �s egy�b term�szetes vesz�lyforr�sok tark�tj�k a t�rs�get. Seg�ts�g n�lk�l odautazni nagy bolonds�g lenne, �s az ateroi verseny k�zeledt�vel egy Glatoriant sem b�relhetne fel.
- H�!
Tarduk megfordult. Crotesius s�t�lt oda hozz�, bossz�s �br�zattal.
- Akkor seg�tesz, vagy a homokban akarsz j�tszani? Mit tal�lt�l?
Tarduk megmutatta a vulcanusi Agorinak a felfedez�s�t. Crotesius nem fogadta el t�le, csak v�llat vont, miut�n �tn�zte mindk�t oldal�t.
- H�t �s akkor? Egy roncsdarab. Tal�n kifoltozhatn�d vele a vagonodat, de azon k�v�l…
- Mekkora egy Vorox – mormogta mag�ban Tarduk. Majd hangosan felsz�lalt: - Igen, igazad van. De a v�r�s csillag – az meg mi lehet? V�gt�re is mindenki tudja, hogy arrafele nincs semmi �rt�kes. Se elrejtett kincs, se elrejtett v�ros, se v�zk�vek, semmi.
Ez persze egy sz�gyenletes l�d�t�s volt, �s Tarduk tudta, hogy Crotesius sosem hinn� el. �m pontosan erre sz�m�tott. Az arr�l sz�l� pletyk�k, hogy mi tal�lhat� �szakon, gyorsabban terjedtek, mint a homokszemek egy homokviharban. Iconoxban �gy v�lik, a hegyeket �rt�kes Exsidian bor�tja. Vulcanusban �gy tartj�k, eg�sz v�lgynyi v�zk�vet lehet ott tal�lni, a becses szikl�kat, melyeket, ha felnyitnak, tisztav�z folyik ki bel�l�k. Ami Tajunt illette, nos, arrafel� mindenf�le cifra elm�let sz�letett, Tesara Agori lakosai pedig m�g csak besz�lni sem akartak r�la.
Crotesius el�reny�lt, hogy kez�be vegye a f�mdarabot, �s k�zelebbr�l is megvizsg�lja.
- Tudod, ha akarod, megszabad�thatn�lak ett�l a… ���… �cskavast�l. Nem akarsz cser�lni?
A k�s�bbiekben Tarduk k�ptelen lesz majd megmagyar�zni, mi�rt is v�laszolta azt, amit. Tal�n miut�n �vekig �sta a homokot �s kutatott a kirak�s darabjai ut�n, de m�gsem tudta megfejteni, m�r betelt a h�cip�je. Ha nem �l a lehet�s�ggel, sosem tal�lna r� a megold�sokra.
- Persze, elcser�lem – mondta. – A tied lehet a f�mdarab… de csak ha velem j�ssz, hogy kider�ts�k, mi is ez a „v�r�s csillag” val�j�ban.
- Oda fel? Meg�r�lt�l? – �gy Crotesius.
- Ez az aj�nlatom – mondta hat�rozottan Tarduk. – B�ven lesz id�nk visszaj�nni, miel�tt elkezd�dnek a versenyek. – Nem tudta teljesen, hogy ez mennyire igaz, de ezt nem akarta bevallani Crotesiusnak. – Gondolj bele – folytatta. – Mi van, ha tal�lsz odafent valami igaz�n �rt�keset, ami mindenki �let�t megv�ltoztatja Bara Magn�n? H�t, akkor azt hiszem, h�s lenn�l.
Crotesius mosolyra fakadt. Az ar�na egyik j�rm�pil�t�jak�nt nem volt m�s, csak egy sima Agori a Glatorianok uralta vil�gban. �m ha valami igaz�n eml�kezeteset tesz, nos, Raanu sem fog �r�k� �lni, �s akkor tal�n � lehet Vulcanus vezet�je.
- Rendben, Tarduk – mondta v�g�l. – Megengedem, hogy csatlakozz az exped�ci�hoz, de m�sokra is sz�ks�g lesz. N�zd meg, siker�l-e �sszeszedned m�g egy p�r Agorit, a n�lk�l, hogy mes�ln�l nekik a v�r�s csillagr�l. Hajnalban indulunk.
Tarduk els�t�lt, s az arc�n sz�les vigyor tereb�lyesedett. Igaz, nem volt teljesen �szinte, de n�ha sz�ks�ges kit�r�ket tenni, ha a tud�s a c�l, nemde? Tarduk m�g nem sejtette, hogy ez a kit�r� egyenesen egy r�m�lomba fogja vezetni.