Norik Toa k�r�ltekint�en haladt el�re a Metru Nui Kolosszeuma alatt elhelyezked� keskeny alag�tban. A t�bbi Hagah Toa a h�ta m�g�tt libasorban menetelt, szemeikkel �s f�leikkel a vesz�ly jelei ut�n kutattak. Mindny�jan tudt�k, hogy felt�rk�pezetlen ter�leten j�rnak – ott, ahov� m�g egy Toa, egy mator�n, Turaga, vagy az univerzumuk egyetlen m�s �rtelmes l�nye sem ment m�g soha.
Nos, az igazs�g ett�l egy kiss� t�vol �ll. Ha Mata Nui Rendj�nek gyan�i igazak, a Teridax nev� Makuta nemr�g elhaladt erre. Ezt az inform�ci�t term�szetesen egy gonosz Piraka, Zaktan k�z�lte vel�k, aki szint�n a Hagah To�val utazott. A k�zelm�ltban t�rt�nt, tengeri l�nny� val� �tv�ltoz�sa miatt azonban egy v�zzel t�lt�tt �vegg�mbben volt k�nytelen maradni, amelyet Kualus cipelt.
- Az Arch�vumra eml�keztet ez a hely – suttogta Iruini Toa. Egy r�vid sz�net ut�n hozz�tette: - Azt a helyet is hogy r�helltem.
- Azt az�rt el kell ismerned, Teridax pont ideillik – �gy Pouks. – S�t�t, nyirkos, olyan hely, amit csakis egy k�patk�ny szerethet.
- Nem otthont keresni j�tt�nk – csattant fel Norik. – Koncentr�ljatok a feladatra!
- Helyes, veszekedjetek csak egym�ssal – sziszegett Zaktan. – Ti Toa mind egyform�k vagytok – nyiv�kol� idi�t�k.
- Az�rt nem egyforma mindegyik – r�h�gcs�lt Kualus. – �n p�ld�ul sokkal �gyetlenebb vagyok, mint egy �tlag Toa. S�t m�r �rzem is, ahogy az akv�riumod kezd kics�szni az ujjaim k�z�l. Nagyon rem�lem, hogy nem ejtem le.
Zaktan k�romkodott. Kualus v�laszul egy pillanatra elengedte a g�mb�t, azt�n gyorsan ism�t megfogta.
- Hopp�. M�r megint kezdem – mondta a Toa.
A csapat �l�n Norik megtorpant. T�zerej�nek egy kis r�sz�t haszn�lva, megvil�g�totta az alag�t falait. Egy sor le�r�s �llt rajtuk, melyek r�n�z�sre igen r�giek voltak.
- Ez mator�n? Nem �gy n�z ki – mondta Norik. – Nem ismerem fel a nyelvezetet.
- Had l�ssam – sz�t Bomonga. A f�ld alatti vil�g �gymond meseterek�nt, Bomong�nak m�r sz�mtalanszor volt dolga �si �r�sokkal.
- Ez nem mator�n, nem hiszem, hogy az… tal�n valamif�le �si alapnyelv. De valamit ki tudok olvasni… nem sokat… szerintem egyfajta feljegyz�s lehet.
- Feljegyz�s? De mir�l? – k�rdezte Gaaki.
Bomonga m�g tanulm�nyozta az �r�st, miel�tt v�laszolt volna.
- Nem tudom. Mind�ssze egy nevet vagyok k�pes kivenni… nem tudom, hogy szem�ly- vagy helyn�v-e… „Bara Magna”.
Am�g e n�v ut�n �tf�s�lt�k a mem�ri�ikat, egyik Toa sem sz�lalt meg. P�r pillanat m�lva mind r�j�ttek, hogy m�g sohasem hallott�k. Ha valahol az ismert univerzumban tal�lhat�, akkor bizony�ra egy felfedezetlen r�gi� lehet.
- Azt nem �rja, hogyan lehet egy Makut�t bet�mni a p�nc�lj�ba, �s azt�n le�bl�teni? – �rdekl�d�tt Iruini.
- B�rcsak – mormogott Bomonga.
- Rendben van, menj�nk tov�bb – sz�lt Norik. – Zaktan, szerinted milyen messze van m�g?
- Honnan tudjam? – csattant fel a Piraka. – �n sem voltam m�g itt. Csak azt tudom, hogy a le�r�s, amit olvastam, arra utalt, hogy Makuta ide fog j�nni. Azt se tudom, hogy � tudta-e, mi van itt, vagy hogy az „itt” egy�ltal�n l�tezett – szerintem csak tal�lgatott.
- Nincs is rosszabb egy helyesen tal�lgat� Makut�n�l – motyogott Iruini.
- �n arra sz�m�tottam, hogy az �t sokkal… vesz�lyesebb lesz – mondta Pouks. – Abb�l, amit Gaaki az indul�skor mondott… hogy egy a hal�l helye, meg minden… �n egyb�l egy csom� csapd�ra �s cs�nya Rahira gondoltam. De ez eddig olyan, mint egy kellemes s�ta Metru Nuiban.
Az alagutat hirtelen belepte egy halk morajl�s, ami pillanatr�l pillanatra er�s�d�tt. Iruini felki�ltott, de t�l k�s�n:
- Kifel�! Mindenki kifel�!
A k�vetkez� pillanatban nekicsap�dott a falnak, majd sorban a t�bbi Hagah Toa is. Kualus csak a puszta szerencse folyt�n tudta �gy megtekerni a test�t, hogy Zaktan �vegje ne t�rj�n �ssze az �tk�z�st�l.
Mind a hat Hagah Toa csapd�ba esett, a falhoz szegezte �ket egy m�gneses er�. Norik azonnal a t�z erej�hez ny�lt, �m az alag�t t�zbiztos volt. A t�bbiek is mind pr�b�ra tett�k k�pess�geiket, hogy azt�n r�j�jjenek, a fal �rz�ketlen az elemi energi�ikkal szemben.
- Makuta? – k�rdezte Iruini.
- Nem hiszem, hogy � lenne – v�laszolt Norik. – � nem ilyen gyeng�d. Szerintem ez az egyik olyan csapda, ami hi�ny�nak Pouks annyira �r�lt.
- H�t, lehetne rosszabb – �gy Kualus. – �gy �rtem, ha lesz el�g id�nk, bizony�ra ki fogunk tudni szabadulni.
- Mi�rt van olyan �rz�sem, hogy �pp az id�nk van kifogy�ban? – mondta Bomonga. – Ti is �rzitek ezt?
Mindannyian meg�rezt�k. Egy forr�, f�mes szag volt, amely az el�tt�k l�v� alag�tb�l �radt. Mindny�jan tudt�k, mit jelent, de Norik volt az els�, aki szavakba �nt�tte:
- Ez foly�kony protodermisz – mondta halkan. – �s �ppen fel�nk tart.