Az �t Mahri Toa f�lk�rben �llva b�multa a Kolosszeum talapzat�t. P�r pillanat telt el az�ta, hogy a Hagah To�k elt�ntek az �p�let alatti alag�tban, Mata Nui tudja, hogy milyen c�llal. �gy t�nt, nem v�r m�s a Mahri csapatra, mint hogy v�rjon.
- Szerintetek mit fognak odalenn tal�lni? – k�rdezte Nuparu.
- Cs�veket – mondta Hewkii unottan. – Koszt. K�patk�nyokat. Net�n egy-k�t f�ld alatti folyamot. Nincs semmi odalent.
- Mi�rt vagy ebben olyan biztos? – k�rdezte Jaller.
- Az onu-mator�n kereszt�l-kasul bej�rta a v�ros alatti helyeket – felelt Hewkii. – Ha lenne ott b�rmi, mostanra megtal�lt�k volna.
- Tal�n – mondta Nuparu, de nem hangozz t�l meggy�z�ttnek.
- Na menj�nk – �gy Hahli. – Azzal nem �r�nk el semmit, ha csak itt �lldog�lunk.
A V�z Mahri To�ja elfordult, �s visszaindult Ga-Metruba. Ekkor vette csak �szre a leveg�ben lebeg� aranysz�n� krist�lyt. Kiny�lt, hogy meg�rintse, de az elmozdult el�le.
- Ez meg mi? – k�rdezte.
- Valami, amire sz�ks�getek lesz.
A Mahri To�k k�rbeperd�ltek, �s egy �benfekete p�nc�lba b�jt n�i alakkal tal�lt�k szemben magukat. Egy pillanatra azt hitt�k, hogy Vortixx, de miut�n jobban szem�gyre vett�k, kider�lt, hogy egy teljesen ismeretlen faj tagja. Egy pajzsot hordott csak, m�s fegyvernek nem l�tt�k nyom�t.
- �gy nevezik, a Visorak Sz�ve – folytatta az idegen. – Jelenleg is m�k�d�sben van, ereje egyre n�. Ak�rhov� viszik, oda a Visorak is k�veti, az ismert univerzumb�l b�rhonnan k�pesek elutazni hozz�. Nektek To�nak az lesz a feladatotok, hogy Artidax sziget�n helyezz�tek el. Vonzz�tok oda a Visorakot, hogy �r�kk� ott raboskodjanak.
- Persze – mondta Jaller. – �s a t�voll�t�nkben ki �gyel Metru Nuira? Te?
- Egyet se f�ljetek, v�delmezni fogj�k – mondta a n�. Egy kis k�t�bl�t kapott el�, �s ny�jtott �t nekik, melybe a szigethez vezet� t�rk�p volt v�sve. – Most fogj�tok a Sz�vet, �s induljatok, miel�tt a Visorak el�rn� a v�rosotokat. Menjetek!
Miel�tt a To�k tov�bb k�rdezgethettek volna t�le, a p�nc�lozott n� teste t�bb milli� krist�lyos szil�nkra t�rt, amiket azt�n sz�tf�jta a sz�l. Nem tartott sok�, �s mind elt�nt.
- H�t ez azt�n… fura volt – jegyezte meg Kongu.
- Sz�val mit tesz�nk? – k�rdezte Nuparu. – Ha az igazat mondta… ez a v�ros nem �ll k�szen egy �jabb teljes k�r� megsz�ll�sra.
- Nagy „ha” az, bizony – mondta Jaller. – Akkor Kongu meg Hewkii, ti itt maradtok. Hahli, Nuparu �s �n elmegy�nk erre az Artidaxra.
---
A h�rom Mahri Toa egy �r�n bel�l �tnak indult. Kongu �s Hewkii figyelte a t�voz�sukat, azt�n egy kis id� m�lva eld�nt�tt�k, melyik�k fogja a v�ros melyik r�sz�t fel�gyelni. Mikor megegyezetek, elindultak vissza a Kolosszeum fel�.
Egyik�j�k sem vette �szre a h�tuk m�g�tt a titokzatos l�togat�juk alakj�ba �sszegy�l� krist�lyszil�nkokat. �s amikor les�jtott r�juk a pajzs�val, �s mindkettej�ket eszm�letlenn� �t�tte, m�r semmi m�sra sem tudtak felfigyelni.
---
Az Artidaxra vezet� �t hosszadalmas volt, de unalmas. Nuparu k�r�ltekint�en k�mlel�d�tt a Visorak ut�n, de az els� p�r napon seh�nyat sem l�tott. Ahogy egyre k�zelebb �rtek a szigethez, �gy fokozatosan egyre gyakrabban t�ntek fel a p�kok a k�rnyez� f�lddarabokon. Ha a l�togat�juknak igaza volt, mostanra az eg�sz horda a nyomukban van.
Az els� dolog, amire meg�rkez�s�kkor Jaller felfigyelt, egy sor friss l�bnyom volt. Voltak ott r�gebbiek is, de azokat a szelek �s az �rap�ly nagyr�szt elmost�k. Ezek viszont �gy t�ntek, mintha �pp most hagyt�k volna �ket a f�ldben. A k�zelben k�l�nb�z� fadarabk�k �sztak a v�zen, nyilv�n egy haj� vagy cs�nak maradv�nyai.
- Nos, valaki j�rt itt – mondta.
- �s nem ment el. – A hang egy magas, k�ksz�n�, f�lelmetes kin�zet� k�tl�b�hoz tartozott, amely egy v�zzel telt sisakot viselt a fej�n. Egyszer�, k�b�l k�sz�lt k�st tartott a kez�ben.
- Takadox! – mondta Jaller meglepetten. � �s csapattagjai kor�bban harcoltak m�r Takadoxszal �s a t�bbi Barrakival a Veremben. – Hogyan sz�kt�l meg? �s hol vannak a bar�taid? Besz�lj, te nyomor�s�gos rovar!
- Az�rt „sz�ktem meg”, hogy a szavaiddal �ljek, mert �n is meg akartam tenni a magam�t Mata Nui jav��rt – v�laszolt Takadox, hideg mosollyal. – Ami pedig egykori uralkod�t�rsaimat illeti, k�ts�gk�v�l mind a cell�ikban rohadnak, ott, ahov� tartoznak. De mi hozott titeket az univerzum eme konyhakertj�be?
- Azok ott – mondta Nuparu, mik�zben az �ce�n fel� mutogatott, mely imm�r a Boggarak tenger�v� v�ltozott, amelyek a v�z felsz�n�n cs�szk�ltak. M�g�tt�k, k�l�nb�z� v�zen h�nykol�d� t�rgyakon t�bb ezer m�sik Visorak k�zeledett egyenesen Artidax fel�.
- Minket �ld�znek – mondta Jaller Takadoxnak. – De ne agg�dj, nem maradunk sok�ig… �k azonban igen.
- A teljes horda? – mondta Takadox. – Akkor ti a Visorak Sz�v�t hordozz�tok… m�r hallottam r�la, persze �l�ben m�g nem l�ttam. �s ide vezett�tek �ket… ez nagyon sok mindent megmagyar�z.
- Ne besz�lj f�lre, Takadox – mondta Hahli. – Vagy itt hagyunk t�ged a p�kok t�rsas�g�ul.
- Nem is olyan rossz �tlet – �gy Takadox. �sszegy�jtve akaraterej�t, tekintet�t el�sz�r Hahlira, majd azt�n Jaller-ra szegezte. Mikor Nuparu megpr�b�lta eltakarni a szem�t, k�t t�rsa megragadta �t, �s arra k�nyszer�tett�k, hogy Takadox szemeibe n�zzen. P�r pillanat alatt mind a h�rman hipn�zisba ker�ltek.
- Ezt m�r szeretem – mondta a Barraki. – Nemr�g k�t k�l�n�s l�ny jelent meg a parton egy villan�s k�s�ret�ben. Engem nem l�ttak meg, �gy �gy d�nt�ttem, megfigyelem �ket. L�ttam, ahogy fel�ll�tanak valamit a sziget legmagasabb vulk�nhegy�re… �s m�g �n is meg tudtam mondani, hogy mire val�: arra k�sz�lnek, hogy el�id�zzenek egy vulk�nkit�r�st. �s ha megt�rt�nik, a sziget �s minden, ami rajta van, hamuv� lesz.
Amilyen gyorsan j�ttek, �gy el is t�ntek, s nekem rem�nyem sem volt megmenek�lni a katasztr�fa el�l… am�g ti meg nem j�ttetek. Most elveszem a haj�tokat, �s elhagyom ezt a szikladarabot – megint –, m�g ti h�rman itt fogtok �csorogni, a v�get v�rva. Ha szerencs�tek van… nagy szerencs�tek… akkor a vulk�n hamarabb kit�r, mint hogy a Visorak r�tok teszi a cs�pr�g�it.
Takadox r�h�gcs�lve felm�szott a Toa haj�j�nak fed�lzet�re. Felvonta a horgonyt, kivonta a vitorl�t, �s elt�volodott Artidax partvonal�t�l. M�g�tte a h�rom Mahri Toa szobork�nt �llt, k�ptelenek voltak megf�kezni a sz�k�s�t. Ahogy Takadox haj�ja elt�nt a l�that�r m�g�tt, �s a vulk�n m�g k�zelebb ker�lt a kit�r�shez, az els� Visorakok �zeltl�bat vetettek a sziget homokj�ban.