Takanuva, Takua �s Dume Turaga libasorban haladtak az Arch�vum m�lys�g�ben, nyomukban a cs�ndes Tuyet To�val. A Toa Cs�sz�rs�g uralkod�ja egy mukkot se sz�lt mi�ta foglyul ejtette h�rm�jukat, csup�n sz�les rec�s pallos�val tartotta �ket mozg�sban. M�r �gy t�nt, �r�k �ta gyalogolnak a kanyarg�s �ton, kereszt�l a r�g feled�sbe mer�lt ki�ll�t�sokon, egyenest az olyan r�szlegekbe, amelyeket meglehet, hogy m�g az Arch�vum gondnokai sem ismertek.
Takanuva m�lyen elgondolkodott. Tuyet visszavihette volna �ket egy cell�ba a felsz�nre, vagy eg�sz egyszer�en meg�lhette volna �ket. Minek bej�rni az Arch�vumot? A dolgok csak m�g nyugtalan�t�bbra �s furcs�bbra fordultak, amikor bekanyarodtak egy fordul�ban, �s bel�ptek egy t�g kamr�ba. A t�loldalon f�l tucat s�lyosan s�r�lt Rahkshi volt, �s egy jobb karj�t vesztett Exo-Toa p�nc�lzat. Enn�l is meglep�bb volt azonban a k�t fekete p�nc�lba b�jt alaki, akik �rny�k energi�val serceg� mancsokkal ugrottak fel hely�kr�l a j�vev�nyek l�tt�ra. Takanuva h�trafordult, de Tuyetnek h�lt hely�t tal�lta. Hely�ben egy �jabb Makuta �llt, ez most egy karcos �s rozsdamarta Hau Kanohit viselt. Amikor megsz�lalt, felismerte a Metru Nui Makut�j�nak recseg� hangj�t.
- Egyszer� strat�gia. – mondta. – Tuyetnek h�la csal alakv�lt� k�pess�geink r�v�n mer�szkedhet�nk ki innen. M�g �gy is elfogtak minket, csak�gy, ahogy most mi is elkaptunk titeket.
- Ezt most nem �rtem. – mondta Takanuva. – Mi�rt nem vetted fel az �rnyak Maszkj�t? Hisz ott l�g az Arch�vum fal�n.
Makuta olyan pillant�st vetett Takanuva fel�, amely m�g az Ihu Hegy cs�cs�n l�v� havat is megdermesztette volna.
- A maszk ki van biztos�tva. Ha csak hozz��rek, Tuyet �s az alattval�i r�gt�n tudni fogj�k. �rizetlen�l hagyja, hogy g�nyol�djon velem, mert tudja, hogy v�gyok ut�na, de nem �rhetem el.
A m�sik k�t Makuta �s a mozogni k�pes Rahkshik k�zelebb h�z�dtak.
- De t�ged nem v�denek, Toa. Mondj egy j� okot, mi�rt ne v�gezz�nk veled nyomban, mint ahogy a te fajt�d is gyilkolta a mi�nket oly sok sz�zadon �t!
- �n nem… - kezdte Takanuva, majd sz�netelt, �s �tgondolta, mennyi mindent �ruljon el fogva tart�inak. V�gt�re is ezek Makut�k, saj�t univerzum�nak leggonoszabb l�nyei. Itt azonban, ebben az �r�lt vil�gban, �ld�z�tt sz�mkivetettek. – �n nem Tuyet To�i k�z� tartozom. A nevem Takanuva, �s vagyok a F�ny To�ja.
A h�rom Makuta megtorpant. Takanuva tudta is, hogy mi�rt: a F�ny To�ja a legt�k�letesebb fegyver az �rny�kl�nyek ellen.
- Hallgassatok meg. – folytatta. – �n egy m�sik f�ldr�l j�ttem, ahol nincs Tuyet, se Toa Cs�sz�rs�g. Nem �ll�tom, hogy meg�rtem az itt t�rt�nteket, de egyvalamit tudok: �n nem tartozom ide, �s vissza kell jutnom a saj�t vil�gomba.
A h�rom Makuta egy pillanatig cs�ndben maradt. Azt�n nevet�sben t�rtek ki, �s borzalmas hangjuk perceken �t visszhangzott a kamr�ban.
�s m�gis hogy – mondta Metru Nui Makut�ja – akarsz visszat�rni ebbe a vil�godba, �n kis eszement To�m?
- �gy, hogy megtal�lom azt, aki �tnak ind�tott. – felelt Takanuva. – Akit �gy h�vnak, Brutaka.
Az egyik Makuta b�logatott.
- Magas volt �, r�vid, hajlott, �s nagyon �les t�visekkel kivert p�nc�lban. Hallottam m�r a Brutaka legend�j�t. �gy tartj�k, nagy h�s volt, �s hogy egy �rt�kes kincset �riz. Csakhogy a mator�n legend�kban minden k�halom egy kincs, minden Rahi, ami nagyobb egy k�patk�nyn�l egy sz�rny, �s mindenki, aki nem rohan sikoltozva a mennyd�rg�st�l hatalmas b�tors�ggal b�r� h�s.
- Milyen igaz, Krika, milyen igaz. – jegyezte meg Metru Nui Makut�ja. – Nos, l�ssuk csak. Te Toa vagy egy hazudoz� vagy, vagy bolond, vagy eszel�s, nem is tudom, de ha a seg�ts�g�nket k�red, meg kell fizetned az �r�t.
- �s mi ez az �r pontosan? – k�rdezte Takanuva.
- Egy p�r Toa k�s�rete alatt egy mator�n felder�t�osztag indult el Metru Nuir�l Artakha sziget�re hetekkel ezel�tt. – mondta Makuta. – Nagy erej� t�rgyat, a legend�s Id� Maszkj�t akart�k megszerezni, ama kev�s fegyver egyik�t, mely hat�sos Tuyettel szemben. Mostanra r�tett�k a kez�ket, �s visszafel� tartanak. Azt akarom, hogy t�madd meg �ket, �s szerezd meg nek�nk a maszkot. Cser�be kicsemp�sz�nk a v�rosb�l, hogy megkeresd ezt a Brutak�t. De �va intelek, a mator�n vez�r egy megsz�llott, aki ink�bb meghalna, minthogy �tadja szerzem�ny�t. K�v�ns�g�t teljes�tened kell.
- �s ki lenne ez a vez�r? – k�rdezte Takanuva.
- Te biztos nem ismered. – mondta a Krika Makuta. – Egy ta-mator�n, a neve Jala.